Oldal kiválasztása

Szerintem Te is fellapoztál már legalább egyszer egy lakberendezési magazint. Emlékszel-e még, hogy mi volt a közös az összes fényképen? A tökéletes rend. Akárhányszor ránézel egy ilyen fényképre, akkor mindig elkap az a belső érzés: „Bár az én otthonom is ilyen tiszta és rendezett lenne!” Pedig nem szabad, hogy bűntudatod legyen.
Én úgy gondolom, hogy ilyen otthonokban nem lehet kényelmesen élni. Feszengsz, hogy a családod számára hogy mond el századszorra is, hogy ennek vagy annak a tárgynak máshol van a helye. Idegeskedsz, hogy te is mindent a helyére tegyél vissza még akkor is, amikor semmi energiád nincs az egészhez.
A másik véglet se jó, amikor akkora káosz uralkodik az otthonodban, hogy nem jó érzéssel tölt el, amikor az otthonodra gondolsz. A káosz megjelenése a végső segélykérése az otthonodnak. Egyszerűen darabokra esett az otthonod.
Fontosnak tartom, hogy meg tud különböztetni a katalógus-lakást az élhető otthontól. Az élhető otthonodban azok a tárgyak vesznek körül, amit örömet okoznak. Az élhető otthonodban rend van. Olyan rend, ami hozzád, a szívedhez közel áll, amiben jól érzed magad. Nem vagyunk egyformák. Mindenkinek más és más fontos. Az ízlésünk sem egyforma. Olyan élhető-otthonodnak legyen, amiben te érzed jól magad, tükrözze a belső harmóniádat és boldogságodat.

 

A KonMarie-módszer

Másfél évvel ezelőtt meséltem egyik kedves Barátnőmnek, hogy én hogyan csinálom a selejtezést. Elmondtam, hogy mennyire „kegyetlen” vagyok ezen a téren. Hisz, szinte mindent kidobok, amire nincs szükségem és nem okoz örömet. Mire befejeztem a történetemet, a barátnőm csak kuncogott magában, és én nem értettem, hogy miért. Talán ekkor jelent meg magyar nyelven Marie Kondo Rend a lelke mindennek c. könyve. Barátnőm hívta fel a figyelmemet, hogy van egy japán hölgy, aki pont hasonlóképpen gondolkodik, csak ő már tökéletesre fejlesztette a technikáját. 😉 Felírtam a könyv címét, viszont amikor hazamentünk, akkor teljesen megfeledkeztem róla. Fél évvel később jutott eszembe, hogy volt nekem valami szuper jó könyv tippem a selejtezésről, rendszerezésről. Meg is találtam a jegyzeteim között. Megrendeltem, aztán nyáron elkezdtem olvasni a könyvet. Nagyon jó volt, de nem kötött le. Úgy éreztem, hogy ennek a könyvnek nem most jött el az ideje. Újabb fél év telt el mire elővettem és befejeztem a könyvet.
Olvasás közben jöttem rá, hogy hamarosan itt a tavasz. A tavasz mindig valami új kezdete. Ezért arra gondoltam, hogy éppen itt az ideje, hogy megosszam veled azt, amit én tudok a selejtezésről, rendszerezésről. Ezért szól a március a selejtezésről.

 

Miben jó a KonMarie-módszer?

Amiben nagyon jó a módszer, hogy a kevésbé érzelmes dolgoktól halad a nagyon érzelmes dolgok felé. Magam is sokszor beleestem abba a hibába, hogy egy olyan dologgal kezdtem a selejtezést, ami mellett 2 órára leragadtam. Ja és a munkával meg nem haladtam.
Nagyon tetszett, hogy lépésről lépésre halad. Folyamatosan mutatja be, hogy mit hogyan kell selejtezni, majd elpakolni.
És ne feledkezzünk meg a hajtogatásról sem. Szerintem az is szuper jó ötlet.

 

Miben rossz a KonMarie-módszer?

Olvasás közben két konkrét esettel nem értettem egyet. Lehet, hogy én kötődök nagyon a könyvekhez, de úgy gondolom, hogy a könyveknek nem az a sorsa, hogy ha nincs szükségünk rá, akkor eldobjuk őket. Vannak olyan könyvek, amire csak elolvasás után derül ki, hogy nem igazán az, amire számítottál és nincs szükséged rájuk. Ha nincs szükséged rá, akkor nem azt jelenti, hogy kidobod. Más megoldást kell találni rá! A könyvek selejtezéséről később külön írásban fogok foglalkozni.
A másik dolog, ami nem tetszett az az iratrendezés/dokumentum rendezés. Szerintem sokkal több dolgot kell megtartani, mint egy gumis mappányi irat. Erről is később írok bővebben.

 

Miért nem alkalmazható a KonMarie-módszer 100 %-ban a magyar otthonokra?

A KonMarie-módszer lényege, hogy mindentől, ami nem okoz örömet szabaduljunk meg azonnal, vagyis dobjuk ki. Ezt még én sem tudtam elsőre lenyelni, pedig én is nagyon drasztikus tudok lenni.
Hiszek benne, hogy amire nekem nincs szükségem, arra még másnak is szüksége lehet. Szerintem ma Magyarországon mindenkinek van kapcsolata a szegénységgel. Ha nem saját élettapasztalatból, akkor egy közeli ismerőse történetéből ismeri a helyzetet. Tudja, hogy mit jelent az, amikor nincs pénz a mindennapi ételre. Ezért nehéz egy magyar ember számára csak úgy eldobni valamit. Én azt mondom, hogy nem is kell. Csak okosan kell felépíteni az egész selejtezést.

 

Mire a könyv végére érsz, úgy érzed, hogy hirtelen egy katalógus-lakásba kerültél. Olvasás közben folyamatosan elképzeled, hogy hogyan teszel rendet itt, ott. Hirtelen, lelki szemeid előtt megjelenik az a mennyiség, amit kidobni szeretnél, és ekkor döbbensz rá, hogy teljesen üressé vált az otthonod.

 

Ha úgy döntesz, hogy a március nálad is a selejtezésről fog szólni, akkor az első feladatod az legyen, hogy képzeld el a saját élhető otthonodat. Mitől lesz kellemes érzés hazaérkezni.

Hamarosan folytatjuk. A következő rész arról szól, hogy  miért nehéz a selejtezés.

~ Kriszti