Bonyodalmak – Interjú Orbán Erikával | Könyvajánló

Bonyodalmak – Interjú Orbán Erikával | Könyvajánló

Ezzel indul el egy új élménybeszámoló. Az évek során sok olyan könyvvel találkoztam, ami szorosan kapcsolódik a költözéshez és olyannal is, amely csak részben. Azok, amelyek szorosan kapcsolódnak ők lesznek a “szakirodalom”. 

Az első könyv Orbán Erikától Bonyodalmak c. kötet. Ez a könyv nem kapcsolódik szorosan a költözéshez, de vannak benne egzotikus helyek. Arra tökéletes, hogy két doboz pakolása közben kikapcsolj. 🙂

Erikával egy interjút készítettem, amit most megosztok veled.

 

Okszimec Krisztina: Erika, először is köszönöm az élményt. Nagyon tetszett a nem mindennapi történet. Köszönöm, hogy sűrű teendőid közepette találtál időt, hogy megválaszold a tengernyi kérdésemet. Nagyon kíváncsi vagyok, így már nagyon várom, hogy választ kapjak.

Orbán Erika: Nagyon szívesen! Nagyon örülök, hogy tetszett. Persze, nagyon szívesen megválaszolom a kérdéseidet.

 

Orbán Erika

 

O.K.: Hogyan történt a történet kiválasztása? Mikor “jelentkezett be” nálad Gizella, hogy írd meg a történetét?
O.E.: Van egy ausztrál barátnőm, aki szintén író. Tőle olvastam egy könyvet, aminek a címe: Gang of four. Négy olyan nőről szól, akik már negyvenesek. És megfogott a téma. Hogy a negyvenes, ötvenes nőknek mennyire más a fontos, mint azoknak, akik még csak húszon évesek. És addig pörgettem a fejemben ezt, amíg egyszer csak megjelent Gizella. A keresztlányát, Lindát, viszont a budapesti metrón láttam meg. A szó szoros értelmében. ott állt előttem egy tizenhat éves fruska, aki pont azt a ruhát viselte, amit leírtam a könyvben. Ha nem szégyelltem volna, még talán le is fotózom…  Hogy neki álltam írni az a metrón látott lánynak volt köszönhető. mire hazaértem már meg volt a fejemben az ő története! Már csak Gizellát kellett hozzáadni és az “öreget”.

 

O.K.: Gizella, mint Megmentő elég érdekes pozícióba keveredett, amikor elvállalta a keresztlányát és “fogadott” unokáját. A környezetedben láttál erre példát, hogy a nagynéni ilyen szinten segít?
O.E.: Nem így. Sokkal inkább amolyan “kotnyeles” módon Talán azért is lett Gizella ilyen, mert, azt akartam megmutatni vele, hogy másképp is lehet segíteni, nem csak “okoskodással”, de tettekkel.

 

O.K.: Az “öreg” 92 évével egy igazi terminátor és remek példakép is lett. Ez is egy kicsit különbözött a valóságtól. Őt kiről mintáztad?
O.E.: Volt egy ilyen főnököm! Imádtam! Amikor megismertem, “csak” 72 volt. De minden másban pont ilyen volt. Cseresznye illatú pipa, nagyon nőtisztelő ugyanakkor ugyanúgy hajtott bennünket is, mint a férfikollégákat. És hat nyelven beszélt. Folyékonyan! Bejárta a világot, és ahol tudott segített. Hetven évesen még Harleyval járt dolgozni. Mert bejárt! Övé volt a cég. Minden reggel ott volt vagy két órát. Mindenkihez volt egy kedves szava.

 

O.K.: Linda szülei tipikus magyar házaspár lettek. Őket miért formáltad a igazi magyarrá. Bár lehet, hogy inkább igazi “nyugati” család, kapcsolat. És itt a nyugat, mint negatív példa van.
O.E.: Mert valahogy ők illettek Lindához. Nem illett hozzá semmiféle babusgatós anya, szeretgetős apa. Linda kemény lány, kemény szülőkkel.

O.K.: Amikor Gizella történetét írtad, akkor felszippantott az írás és gyorsan “flow”-ba kerültél?
O.E.: Igen. Soha nem kínlódás az írás. Gizellát amúgy is imádtam, szinte rögtön elmerültem benne, amint leültem a géphez. De legjobban azt imádom, amikor mesélnek a szereplők, nem látom a billentyűzetet olyankor, látom viszont a szereplőt, aki éppen valami kalamajkába keveredik. Azt ott a metrón találtam ki. Ahogy az a lány kinézett, ahogy rágta a rágót, ahogy körülnézett egyszerűen mesélt nekem. Olyan típusú lány volt, aki szereti a veszélyt, és akit szeret a veszély. Nem tehettem meg, hogy nem írom meg az ő karakterét. Linda ilyen és ez volt az ő igazsága. Egyszerűen muszáj volt elmesélnem.

 

O.K.: Azt meg kell hagyni, hogy nagyon fordulatos egy történet lett belőle. Mennyi ideig írtad a könyvet?
O.E.: Köszönöm. Az egyik esemény hozta magával a másikat. Két évig. Nem is tudtam mindig vele foglalkozni és közben mást is írtam, ami most van nyomdában!

 

O. K.: Honnan jött számodra Üzbegisztán “szeretete”? Fűződött hozzá személyes kapcsolat? Olvastál róla valamikor, valahol? Miért ez az ország került bele ebbe a kötetbe?
O. E.: Ez egy érdekes dolog. Az a helyzet, hogy nem. Soha nem voltam ott, bár elmennék, ha lehetne… Ez úgy van nálam, hogy maga a szereplő mondja meg, hogy mit akar, milyen karakter akar lenni, milyen a haja, a ruhája, a személyisége. És azt is, mi a hobbija mit szeret és mit nem. Nekem már csak le kell írnom. Nem tudom, ahogy írtam egyszer csak Gizella azt mondta ő szeretne Üzbegisztánban élni. És ehhez végig ragaszkodott is. Arra emlékszem, hogy valaha tanultam róla, de nem rémlik, hogy nagyon megfogott volna. Annyira biztos nem, mint Gizellát. De az egzotikus helyeket szeretem, talán innen.

 

O.K.: Van-e még olyan dolog, amit ezzel a történettel kapcsolatban el szeretnél mesélni?
O.E.: Talán csak annyi, hogy szerettem írni, szerettem a szereplőket és együtt örültem vagy sírtam velük.

 

O.K.: Korábban említetted, hogy Gizella történetét nem tudtad folyamatosan írni, mert már közben mást is írtál, ami jelenleg (az interjú készítése alatt) a nyomdában van. Tudnál róla mesélni nekem?
O.E.: Igen, így van. Hamarosan elérhető lesz az új könyvem. A címe: A kép. A történet két idősíkon játszódik és két főszereplővel. Teó, azaz Boros Teodóra a huszonegyedik századi fiatal lány, egy garázsvásáron ráakad egy régi képre, ami őt ábrázolja… azaz mégsem! Csak valakit, aki nagyon hasonlít rá. Teó haza viszi a képet, ami aztán valamiért nem hagyja nyugodni. Egy nap leveszi a kép hátulját, ahol talál egy nevet és egy évszámot; Sasvári Lídia 1888.
Innentől kétszálon fut a cselekmény, megismerkedhetünk a tizenkilencedik században élt Sasvári Lídia életével és mellette párhuzamosan nyomon követhetjük Teo életét is. A két nő sorsa összefonódik, áthidal városokat és országokat. Teó mindenhol Lídia nyomában jár, és egyre jobban izgatja, hogy mi a kapcsolat közte és Lídia között.
A két nővel bejárjuk Magyarországot, Franciaországot és Amerikát is. Amerikát, ahol Teó végre megleli a választ, ami olyan döbbenetes, hogy először el sem akarja hinni.

O.K.: Köszönöm szépen az interjút! Minden kérdésemre választ kaptam.
O.E.: Én köszönöm, hogy időt szakítottál rám.

 

Orbán Erika elérhetőségei, ha kapcsolatba szeretnél vele lépni:
Email: erika@alkotonok.hu
Művei itt találhatók meg: http://betuveteseim.webnode.hu/ , www.alkotonok.hu

 

 

Okszimec Krisztina

Szia! Okszimec Krisztina vagyok. Stresszmentes költözést tanítok nőknek.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .